Külföldön több úton lehet szabadalmat szerezni: PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés, Európai szabadalmi bejelentés és közvetlen, külföldi szabadalmi bejelentés. Mielőtt a különböző külföldi szabadalmak részleteibe belemerülnénk, érdemes már az elején néhány tévhitet tisztázni. Ezeket a tévhiteket gyűjtöttük cikkünkben össze.

A szabadalom és a használati mintaoltalom azonos módon védi a műszaki hátterű találmányokat és mindkettő jogi védelmet nyújt abban, hogy más következmények nélkül ne bitorolhassa azt amit feltaláltunk. Azonban van pár jelentős különbség is a két oltalmi típus között, amelyet érdemes tudni, mielőtt belevágunk.

Az Egységes Szabadalmi Bíróság (Unified Patent Court – UPC) 2023. június 1-jén kezdi meg működését. A bíróság hatáskörébe az egységes hatályú európai szabadalmakkal, valamint a hatályosított európai szabadalmakkal kapcsolatos jogviták tartoznak.

Magyarország a biokémiai, biotechnológiai kutatások területén az élenjárók közé számítható, e vezető szerep azonban nem tükröződik az ilyen irányú szabadalmakban.

Perben ügyvédhez fordulunk, betegségben orvost hívunk. Az orvos sok esetben „csak” segít a gyógyulásban, a gyógyulást általában immunrendszerünk útján végső soron magunk visszük végbe. Talán meglepő, de a szabadalmi ügyvivő legfontosabb szerepe nem az, hogy levegye vállunkról a szabadalmi bejelentés elkészítésének a terhét és megszerezze az oltalmat, azaz tüneti kezelést nyújtson. Legalább ilyen fontos, hogy a megadott találmány érjen is valamit, azaz ne lehessen egykönnyen megkerülni.

Összegyűjtöttük a teendőket arra az esetre, ha egy szabadalmi bitorlás kapcsán eljárást indítottak ellenünk és úgy gondoljuk, hogy nincsen a másik félnek igaza.

Akkor szabadalmazható egy találmány, ha új, iparilag alkalmazható és feltalálói tevékenységen alapul. Ez utóbbi szokott a legnagyobb kihívás lenni annak, aki szabadalmat szeretne kapni találmányára. De mit is jelent ez a fogalom?

Ahhoz, hogy elkerüljük a szabadalmaztatás buktatóit, már előtte résen kell lennünk. Meg alatta. Meg utána is. Korábbi cikkünkben elkezdtünk egy helyre gyűjteni néhány gyakoribb problémát, amelyről érdemes beszélni. A gyűjteményt ezúttal folytatatjuk.

Ahhoz, hogy elkerüljük a szabadalmaztatás buktatóit, már előtte résen kell lennünk. Meg alatta. Meg utána is. Megpróbáltunk egy helyre gyűjteni néhány gyakoribb problémát, amelyről érdemes, beszélni. Biztos van olyan feltaláló, akinek ezek közül több nem is probléma, másoknak meg minden probléma. Ők tekintsenek el ebben a fejezetben a teljességtől.

A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajz alapján kell értelmezni, míg a kivonatnak csak információs jellege van. Az igénypontot nem lehet úgy tekinteni, mintha az csak iránymutatást adna szakember számára.

A nagy ötlethez többféleképpen juthatunk el. Leggyakrabban egyszerűen „beugrik”. Az is lehet, hogy ez a munkánk, épp kutatás és fejlesztéssel, műszaki fejlesztéssel foglalkozunk, és munkaköri kötelességünk új alkotások létrehozása. Ez esetben jön szóba két fontos fogalom, a szolgálati és az alkalmazotti találmány.

A szabadalmazott vagy szabadalmaztatás alatt lévő fejlesztési eredmények célja, hogy bekerüljenek a gazdasági vérkeringésbe, azaz a piacon gyakorlati alkalmazást nyerjenek. A hasznosítás sokszor nem saját gazdasági társaságban történik, hanem ún. technológia transzfer keretében más cég számára kerül átadásra, önállóan vagy a gyártási ismereteket tartalmazó know-how-val.

Röviden: sehogy. Hosszabban: gyakorlatilag védtelen volt e nagyszerű találmány. Erről persze nem Rubik Ernő tehetett. Arra kívánunk rámutatni, hogy jó szabadalmi ügyvivő nélkül a legnagyszerűbb találmány is védtelen marad.

Néhány éve még csak négy műegyetemi építészhallgató merész ötlete volt az Ivócsap projekt, mára azonban szabadalommal védett találmány lett belőle, melyet a város egyre több pontján használnak, és 2014-ben a Design Terminál pályázatát is elnyerte. Az ötlet eredetéről, a leküzdendő akadályokról és a jövőbeli tervekről beszélgettünk a feltalálókkal.