A titokzatos igénypont avagy hogyan értelmezzük az igénypontokat?

A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajz alapján kell értelmezni, míg a kivonatnak csak információs jellege van. Az igénypontot nem lehet úgy tekinteni, mintha az csak iránymutatást adna szakember számára.

Az igénypontok tartalmát nem lehet szó szerinti jelentésükre korlátozni, de a kelleténél bővebben sem szabad értelmezni azokat. Például, ha az igénypontban megfogalmazott csavar helyett szöget alkalmazunk, még nem kerültük meg az oltalmat, de ha ragasztást alkalmazunk, akkor feltehetőleg igen. USA szabadalmaknál ekvivalencia-elvnek hívjuk a fenti szabályt. Az európai gyakorlat – országonként eltérő – ennél kevésbé megengedő, azaz kicsivel szűkebb az igénypont mozgástere.

Az igénypontoknak tárgyi körből és jellemző részből kell állnia. A két rész egy mondatba van összefűzve a következő módon: a tárgyi körében szerepelnek azok az ismert jellemzők, amelyek kötelezően szükségesek a találmány megvalósításához, a jellemező részében ugyancsak kötelező, de eddig még nem ismert újdonságok szerepelnek. Az igénypontokat félreérthetetlenül kell megfogalmazni és azokban célok, előnyök, magyarázatok nem lehetnek.

A főigénypontnak a találmány összes fontos jellemzőjét tartalmaznia kell, amelyek közül legalább egynek újnak kell lennie, különben újdonság hiánya miatt nem kaphatunk oltalmat. A főigénypont jellemzői közül egy sem hagyható el anélkül, hogy a kitűzött műszaki ne maradjon el.

Aligénypontok használata nem törvényi előírás. A szabadalmi oltalom megadási eljárása vagy megsemmisítése során nyújtanak visszavonulási lehetőséget a korlátozott találmány védelmére. Azok közvetlenül vagy közvetve a főigényponthoz kapcsolódnak. Az aligénypontban ismert jellemzők is lehetnek, mert azok a főigényponthoz kapcsolódva az új találmány részletjellemzői.

Egy szabadalmi leírásban találmányonként egy főigénypont szükséges. Az igénypontnak utalnia kell a szabadalom fajtájára is. A szabadalom, így a főigénypont kategóriáját illetően vonatkozhat berendezésre és anyagra (termékszabadalom), valamint eljárásra és alkalmazásra (eljárási szabadalom). Az eljárás védi az adott eljárással előállított terméket is. Alkalmazásból akár több lehetséges variáció is oltalmazható egy bejelentésben: például egy eljárási főigénypont és egy – az eljárást megvalósító berendezésre vonatkozó – termék főigénypont.

Addig nyújtózkodj, amíg a technika engedi

Az oltalmi kör, azaz a szabadalom terjedelme általában két lépcsőben alakul ki. Az elvégzett szabadalomkutatás, illetve a feltaláló ismeretei alapján a szabadalmi ügyvivő elkészíti a bejelentéskori állapotban vélt optimális főigénypontot. Ennek oltalmi köre a találmány konkrét megvalósításánál tágabb, de nem ütközik bele a technika állásának feltárása során talált iratok tartományába. Az újdonságkutatás során a Hivatal további, a technika állásához tartozó, illetve a benyújtott bejelentésre nézve újdonságrontó iratokat talál. Ekkor a szabadalmi bejelentést át kell dolgozni, és olyan módosított igénypontot kell készíteni, amely az eredeti oltalmi körnél szűkebb, és már nem ütközik a Hivatal által feltárt iratokba sem. A feljebbi ábrából is láthatjuk, hogy a megadott igénypont nagyobb területet véd a tényleges találmánynál, de bizonyos helyen kompromisszumot kellett kötni az oltalmi kör rovására, a szabadalmazhatóság érdekében.