Mi az a szolgálati és alkalmazotti találmány?

A nagy ötlethez többféleképpen juthatunk el. Leggyakrabban egyszerűen „beugrik”. Az is lehet, hogy ez a munkánk, épp kutatás és fejlesztéssel, műszaki fejlesztéssel foglalkozunk, és munkaköri kötelességünk új alkotások létrehozása. Ez esetben jön szóba két fontos fogalom, a szolgálati és az alkalmazotti találmány.

Szolgálati találmány

Akinek munkaköri kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki, az szolgálati találmányt hozott létre, amelynek jogosultja nem ő, hanem a munkáltató.

A találmány hasznosítása esetén a feltaláló díjazásra jogosult. A munkáltató nem bújhat ki díjazási kötelezettsége alól a fenntartási díj befizetésének elmulasztásával. A díjszerződés tartalmáról a felek elvileg szabadon, egyenlő felekként állapodhatnak meg, a munkáltató azonban sokszor „első az egyenlők között”. Amennyiben a megegyezés lehetetlennek tűnik, végszükség esetén bírósághoz lehet fordulni. Később megalkotandó találmányra átalány díjszerződés (hivatalos nevén: kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés) is köthető. Ennek a munkaszerződésbe való beépítésével megelőzhető a túlzott feltalálói díjigény.

A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni és köteles az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében. A munkáltató azonban el is tekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt – annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható lenne – titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót, és hasznosítás esetén ekkor is köteles díjat fizetni.

Szolgálati találmány esetén a munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül – kivéve, ha a feltaláló már méltányos összegű díjazásban részesült.

Alkalmazotti találmány

Akinél a munkaköri kötelesség nem áll fenn, de a munkáltató tevékenységi köréhez illeszkedik a találmány hasznosítása, az ún. alkalmazotti találmányt hoz létre. Ez esetben a szabadalmi oltalom megmarad a feltalálónál, de a munkáltató jogosult – díjfizetés ellenében – a találmány hasznosításra. E hasznosítás nem kizárólagos, a feltaláló másnak is felkínálhatja hasznosításra a találmányt (mint ahogy le is mondhat e jogáról). Az alkalmazotti találmány gyakorlatilag nem tér el érdemben a normál találmánytól.

Mit tegyünk, ha munkánk kapcsán feltaláltunk valamit?

-      Állapítsuk meg, hogy találmányunk független-e, vagy szolgálati, illetve alkalmazotti találmányról van szó, ha ez utóbbi, akkor haladéktalanul értesítsük munkáltatónkat.

-      Ha van cégünknek találmányi szabályzata, vagy multinacionális cégeknél központi szabályozás van, úgy tanulmányozzuk át a vonatkozó előírásokat.

-      Ugyancsak tanulmányozzuk munkaköri leírásunkat, kötelezettségeinket, hogy megállapíthassuk szolgálati vagy alkalmazotti-e találmányról van-e szó.

-      A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. Amennyiben a munkáltató e nyilatkozat megtételét elmulasztja, úgy a találmánnyal szabadon rendelkezhet a feltaláló.

-      Szolgálati találmány esetében – amennyire lehet – kísérjük figyelemmel a találmány sorsának alakulását, és segítsük a szabadalmi ügyvivő felé a minél pontosabb adatszolgáltatást, hisz a találmányt mi ismerjük a legjobban.

-      Próbáljunk minél előnyösebb találmányi díjszerződést kötni.

-      Alkalmazotti találmány esetén jelentsük be magunk a szabadalmat és vegyük rá a munkáltatót, hogy legyen költségviselő.