Szabadalom vagy publikáció?

 

Magyarország a biokémiai, biotechnológiai kutatások területén az élenjárók közé számítható, e vezető szerep azonban nem tükröződik az ilyen irányú szabadalmakban.

Az Európai Szabadalmi Hivatal felé bejelentett külföldi biotechnológiai találmányok száma ugrásszerűen megnőtt. Ha nem akarjuk, hogy fejlesztéseink gyümölcsét más arassa le, akkor ez ellen csak szabadalmaztatással védekezhetünk. Kutatásunk, fejlesztésünk eredménye jelentős érték, az értéket pedig védeni kell! A szabadalmi oltalom is csak akkor tölti be igazán szerepét, ha az olyan profi leíráson alapul, amely megakadályozza az oltalom könnyű megkerülését. Az oltalom nemcsak nagy horderejű találmányokra nyerhető, hanem minden új, szellemes termékre vagy technológiai javításra is.

A kutatók előtt nagy kísértés a korai publikáció. A tudományos előmenetel szintén a mielőbbi publikációra serkent. Vannak, akik a publikációt arra a célra szánják, hogy más ne tudja a megoldást szabadalmaztatni. Ezt a hatást valóban elérik, de publikáció után már maga a szerző sem kaphat szabadalmi oltalmat. A közkinccsé vált megoldást bárki szabadon hasznosíthatja, tehát a feltalálónak egy fillér haszna sem lesz belőle.

Ha van türelmünk megvárni a szabadalmi bejelentést, utána már elvileg nyugodtan lehet publikálni. Gyakorlatilag azonban ez csak arra az esetre érvényes, ha szabadalmi bejelentésünket hozzáértő szabadalmi ügyvivő készítette. Ha csak később fordulunk ügyvivőhöz, előfordulhat, hogy új tartalmat is be kell vinni a már beadott szabadalmi leírásba, amely akár az eredeti bejelentés visszavonásával is járhat. Esetleges forráshiány miatt, egy éven túli külföldi bejelentés is előfordulhat. Publikáció esetén a külföldi bejelentést mindenképp meg kell tenni egy éven belül. A fentiek miatt is helyesebb megvárni a nemzetközi szabadalmi bejelentést a szakmai publikációval.

 
SzabadalomAndras Pintz