A szabadalmazás legnehezebb feltétele: a feltalálói tevékenység

Akkor szabadalmazható egy találmány, ha új, iparilag alkalmazható és feltalálói tevékenységen alapul. Ez utóbbi szokott a legnagyobb kihívás lenni annak, aki szabadalmat szeretne kapni találmányára. De mit is jelent ez a fogalom?

A találmányt feltalálói tevékenységen alapulónak kell tekinteni, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló.

A társadalom elvárja, hogy a kizárólagos jogokat igénylő feltaláló ne csak azt rakja össze, amire megtanították az iskolában, hanem alkotó módon használja agyát, és feladatmegoldó képességével érdemben gazdagítsa a technika állását.

A szabadalmi jog szakembere egy fiktív személy. E fiktív szakember szemszögéből kell megítélni a feltalálói tevékenységet. A társadalom elvárja a feltalálótól, hogy világszintű újdonságot alkosson, és ne olyat, amelyet bárki elleshet mástól. Megjegyezzük, hogy a világszintű újdonság mellett a társadalom csak arra a földrajzi területre engedélyez kizárólagosságot, ahová kérik, és ahol joghatósága van, tehát tipikusan egy-egy ország területére.

A világszintű elvárás miatt a „szakember” olyan passzív tulajdonsággal rendelkezik, amelynek keretében ismeri szakterületén a technika állását, amellyel nem állítunk kevesebbet, minthogy a szakterületéhez kapcsolódó minden szakirodalom, valamint minden szabadalmi leírás valamennyi mondatát ismeri. E szakember tehát valójában egy „Superman” merevlemez aggyal. Agya azonban annyira merev, hogy gondolkodásra már nem marad szabad tárhelye, ezért kombináló és feladatmegoldó képessége szerény. Átlagos, kiszámítható szakmai munkához való képessége megvan, de képzelőerővel alig rendelkezik, alkotó jellegű felismerésre nem képes.

A feltalálói tevékenység vizsgálatánál a szabadalmi elbírálónak a „szakember” szemszögéből kell megítélnie a találmányt. A találmányt a feltaláló szabadalmi ügyvivője által megfogalmazott igénypontok segítségével vizsgálja az elbíráló. A kutatás során feltárt publikációk közül kiválasztja azt a néhány dokumentumot, amelyet a vizsgált igényponthoz legközelebbinek ítél meg. Ezután egyesével megállapítja, hogy mely jellemzők tekintetében tér el egymástól a két megoldás. Ezt követően megítéli, hogy a technika állásához tartozó irat a „szakember” számára az elsőbbség napján adhatott-e elégséges ismeretet a találmány megvalósításhoz. A feltárt néhány korábbi dokumentum kombinációja is vizsgálandó. Meg kell állapítani a korábbi dokumentumok távolságát a vizsgált területtől. Azonos műszaki területre eső dokumentumok kombinálása elvárható egy „szakembertől”, ugyanakkor távoli dokumentumok kombinálása kevésbé nyilvánvaló.

A kombinációk nyilvánvalóságát azon keresztül ítélik meg, hogy kézenfekvő volt- e egy „szakember” számára, hogy egy kitűzött feladatot két vagy több megoldás jellemzőinek felhasználásával hozzon létre. Ha a megoldás nem nyilvánvaló, és a szakember köteles tudásán túl alkotói teljesítmény is felmutatható, akkor a találmány feltalálói tevékenységen alapul.

A legtöbb találmány kombináció eredménye. Talán az olyan úttörő jellegű találmány is, mint a gőzmozdony, hiszen mind a gőzgép, mind a kényszerpályán történő vontatás (vö. lóvasút) már ismert volt. A szabadalmi elbíráló szempontjából már vizsgáltuk az iratok kombinálásának lehetőségét. A feltalálóban is hasonló folyamat zajlik le. Az általa ismert információkat rendezi át új információvá. A szabadalmazhatóság szempontjából a kérdés az, hogy ez az új információ a régiek ismeretében nyilvánvaló-e, azaz „szakembertől” elvárható megoldás-e.

Nem szabadalmazható megoldások

- Addíció : Két vagy több, külön-külön már alkalmazott megoldás együttes alkalmazása, ha a megoldások csak az eredeti funkciójukat töltik be, a kiváltott együttes hatás nem haladja meg a részelemektől várható hatások összegét. Például egy hőmérséklet érzékelésére alkalmas eszközt és egy nyomásérzékelő eszközt egybeépítünk, amely kijelzi a mért minta hőmérsékletét és nyomását. Itt sem kölcsönhatásról, sem új hatásról nem beszélhetünk.

- Helyettesítés :Ismert megoldásban alkalmazott anyagot egy másik, ugyancsak ismert anyaggal helyettesítek. Az új anyag alkalmazása pont azt a hatást idézi elő, amelyet a szakember elvár. Például acél sátorcöveket helyettesítek alumínium vagy műanyag cövekkel. Ezen anyaghelyettesítés számos előnnyel jár: például az új cövek könnyebb, nem rozsdásodik. E tulajdonságok azonban nem haladják meg azt a kört, amely elvárható egy ilyen helyettesítés nyomán. Helyettesítésnek tekinthetjük az ekvivalens megoldás alkalmazását is, amikor funkciójában közel hasonló megoldással helyettesítünk egy ismert megoldást. Például raklapokat szögelés helyett csavarozással állítunk elő, akkor a szög-csavar helyettesítésnél elvárt általános hatások jelentkeznek.

Helyettesítésnek, átvitelnek nevezhetjük azt is, amikor egy bizonyos területen már bevált megoldást egy új területen valósítunk meg. Ismertek a masszázsfotelok, amelyek a test különböző részeit masszírozzák, és lakásokban, szalonokban használják őket. Ugyanilyen elven működő fotelok ma már autóülésként is funkcionálnak. Azonos műszaki megoldás azonos célra való alkalmazása – az eltérő körülmények ellenére – nem elégíti ki a feltalálói tevékenység követelményét.

- Alak- és méretváltozás, többszörözés: Ha például teljesítménynövelés érdekében növeljük a méretet, növeljük a bevitt energiát, ez a nyilvánvaló kategóriába sorolható. Ha egy ismert készülékhez nagyobb motort választunk, akkor nyilvánvalóan nagyobb teljesítményű készüléket kapunk. Ha egy létrán növeljük a létrafokok számát, akkor magasabbra tudunk felmászni rajta. Ha egy ismert intézkedést egymást követően többször végrehajtunk, és a hatás elvárt arányban jelentkezik a többszörözéssel, szintén nem végeztünk feltalálói tevékenységet. Nyilvánvalóan szárazabb lesz a ruha, ha kétszer centrifugáljuk, mintha egyszer. Ugyancsak szárazabb lesz, ha ezt magasabb fordulatszámon hajtjuk végre.

- Optimalizálás , kiválasztás: Ismert megoldásból optimumkereséssel származtatott új megoldás a „szakember” köteles tudásához sorolható tevékenység. Ilyenkor a változó egy intervallumon belül egy ismert függvény alapján mozog, amelyből meghatározható a szélsőérték. Például egy hűtőkompresszor jelleggörbéje alapján meghatározható, hogy egy adott hűtési folyamathoz milyen beállítás az optimális. Egy másik esetben több alkalmas megoldás közül választok ki egyet. Gyógyhatású kompozícióba keresek C-vitamin tartalmú növényt, választhatok a fekete berkenye, a fekete ribizli és a csipkebogyó között, és a csipkebogyót választom.

Tipikusan szabadalmazható megoldások

Tulajdonképpen a fenti logikai és technológiai műveletek mindegyikénél lehetne ellenpéldát felhozni, tehát a kombinációk fenti lépései mellett is előfordulhat szabadalomképes találmány, ha nem is az a jellemző. Az alábbiakban erre hozunk néhány példát.

- Nem várt mellékhatás: Ha szakember számára nem várt mellékhatás jelentkezik a végeredményben, akkor a megoldás szabadalmazható. Ekkor tetten érhető az alkotói tevékenység, a feltaláló többlete a „szakember” köteles tudásához képest.

A fenti példáknál maradva:

- Olyan nyomásmérőt fejlesztünk ki, amely önmagában is kijelzi a hőmérsékletet, pl. izochor állapotváltozás körülményei miatt.

- A zokniban egy-egy textilszálat ezüstbevonatú szállal helyettesítünk. Ez azzal a nem várt hatással is jár, hogy lábunknak nem lesz izzadtságszaga, mert az ezüst megöli az izzadtságszagot keltő baktériumokat (anyaghelyettesítés).

- Bogáncsok kapaszkodó nyúlványaihoz hasonló, konfekcionált tépőzárat találunk ki (átvitel).

- Belsőégésű motorok szívócsöve méretének megváltoztatása, amely váratlan teljesítménynövekedést, hatásfokjavulást eredményezett (méretváltozás).

- Ismert körben alkalmazott vegyületcsaládból egy vegyület kiválasztása, amely olyan gyógyszert eredményez, amelynek kevesebb a mellékhatása (kiválasztás).

A Szinergikus hatás is nem várt mellékhatás. A + B hatását a szakember A+B hatásnak várná, ehelyett a hatás kedvezőbb: (A+B)’. Több hatóanyag egymást fokozó hatása olyan hatás, amelynek felismerése a kompozíció létrehozásakor feltalálói teljesítmény. A C- és az E- vitaminok szinergikusan működnek, tehát együtt nagyobb a hatásuk, mint külön-külön. Például az E-vitamin eltakarítja a sejtmembránból a veszélyes szabadgyököket, miközben a C-vitamin megakadályozza a szabadgyökök láncreakciószerű termelődését. Mindkét vitamin antioxidáns hatását erősíti a cink.

- Szakmai előítéletet legyőzése: Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha az elsőbbség napján fennálló egyöntetű szakmai előítélet legyőzését eredményezi. Ilyen esetekben a feltaláló nem csak hogy nem kaphatott útmutatást a technika állásából, hanem az még helytelen irányba is terelhette a figyelmét. A gőzmozdony sebességét például túl gyorsnak találták az ember számára. Vagy, ha elterjedt, hogy nem lehet 1,44 törésmutatójúnál (üveg-levegő) kisebb üveget gyártani, és valaki ezt mégis megteszi, az szakmai előítéletet győz le.

SzabadalomAndras PintzOctober 14, 2022