Egységes Szabadalmi Bíróság – menni vagy maradni?

Az Egységes Szabadalmi Bíróság (Unified Patent Court – UPC) 2023. június 1-jén kezdi meg működését. A bíróság hatáskörébe az egységes hatályú európai szabadalmakkal, valamint a hatályosított európai szabadalmakkal kapcsolatos jogviták tartoznak.

Az európai szabadalom megadása után egy hónapon belül kérhető az egységes hatályú európai szabadalom, kiváltva ezzel az európai szabadalom országonkénti hatályosítását. Az egységes hatályú európai szabadalmak mindenkor a UPC hatáskörébe tartoznak, és az alól nem vonhatók ki. Az egységes hatályú európai szabadalmak jogosultjaitól eltérően a már megadott, országonként hatályosított európai szabadalmak jogosultjainak az átmeneti időszak alatt lehetősége lesz szabadalmaikat a UPC hatásköre alól kivonni (opt-out).

Az opt-out lehetőségével élve a hatályosított európai szabadalmak jogosultjai a nemzeti bíróságok joghatósága alatt maradhatnak az újonnan induló UPC helyett. Az opt-out biztosítja, hogy az eljárási lehetőségek ugyanazok maradjanak. Az opt-out hiányában mind az európai szabadalmi bejelentések, mind az európai szabadalmak a UPC hatáskörébe tartoznak.

Az opt-out-ot az ún. sunrise period kezdetétől, 2023. március 1-jétől az átmeneti időszak végéig lehet gyakorolni. A 7 évig tartó átmeneti időszak 2023. június 1-jén kezdődik, amely a UPC rendszer felhasználóival folytatott konzultáció és a UPC véleménye alapján további 7 évvel lesz majd meghosszabbítható. Az opt-out a szabadalmi bejelentés fennmaradó tartamára, a megadott európai szabadalom élettartamára, illetve visszavonásig hatályos. Az olyan hatályosított európai szabadalommal kapcsolatban, amelyet kivontak a UPC hatásköre alól, csak a hatályosítás szerinti ország nemzeti bíróságai előtt indítható eljárás.

Az opt-out nem gyakorolható azon európai szabadalmak esetében, amelyekkel kapcsolatban a UPC előtt már jogvitával kapcsolatos eljárás van folyamatban.

Az opt-out visszavonható, feltéve, hogy nemzeti bíróság előtt nincs folyamatban az európai szabadalommal kapcsolatos eljárás. Ugyanakkor az opt-out csak egyszer gyakorolható, tehát annak visszavonásával az európai szabadalom véglegesen a UPC hatáskörébe kerül.

Az opt-out iránti kérelem a UPC erre a célra szolgáló rendszerének használatával terjeszthető elő, és a nyilvántartásban való rögzítéssel hatályosul. A kérelem benyújtásához nem kapcsolódik hivatali díj. A UPC weboldalán közzéteszik azokat az európai szabadalmakat, amelyeket kivontak a UPC hatásköre alól.

A szabadalmastársak közösen kérhetik szabadalmuknak a UPC határköre alóli kivonását. Licenszjogosultak opt-out iránti kérelmet nem nyújthatnak be, arról a jogosulttal kell egyeztetniük. A hatályosított európai szabadalmak nemzeti részeinek jogosultjai külön-külön nem élhetnek az opt-out-tal. Hasonlóképpen, a kiegészítő szabadalmi tanúsítvány osztani fogja annak a szabadalomnak a sorsát, amelyet kivontak a UPC hatásköre alól. A több különböző jogosulttal rendelkező európai szabadalmak, illetve kiegészítő szabadalmi tanúsítványok esetében az opt-out-ot a jogosultak egyhangúlag gyakorolhatják.

A UPC rendeltetésénél fogva egyedülálló és független szervként új jogalkalmazási gyakorlatot fog teremteni, amely bizonytalansági faktor az opt-out egyik fő indoka lehet. A jogosultak a szabadalmi portfóliójuk egészét vagy választásuk szerint csupán egy részét is kivonhatják a UPC hatásköre alól. Amennyiben a UPC előtt jogvita kapcsán keresetet nyújtottak be, az eljárás lezárultáig az európai szabadalom jogosultja nem válthat a joghatóságok között. A versenytársak ily módon akár a UPC, akár a nemzeti bíróságok hatáskörébe zárhatják a jogosultakat, ugyanakkor a sunrise period időtartama elegendő teret fog hagyni a biztonságos döntéshozatalra. Ebből a szempontból a minél előbbi opt-out átgondolt megközelítést jelenthet mindazok számára, akik a nemzeti bíróságok joghatósága alatt kívánnak maradni.

Tekintve, hogy a döntéshozók az opt-out lehetőségével alternatívát kívántak biztosítani a szabadalmasoknak, amennyiben azok élnek is vele, az opt-out nem csupán a UPC hatáskörének kizárólagos voltára lesz befolyással, hanem a kivont európai szabadalmak teljesen kikerülnek a UPC hatásköre alól, és kizárólag a nemzeti bíróságok joghatósága alá fognak tartozni.  Az opt-out a nyilvántartásba vétellel valamennyi hatályosítás szerinti országban, a hatóságok külön értesítése nélkül hatályossá válik.

Az átmeneti időszakban az opt-out lehetősége várhatóan fontos szerepet fog betölteni az új rendszer gördülékeny bevezetésében.

Lehetőség lesz egy lépésben több automatikus opt-out iránti kérelem benyújtására is annak érdekében, hogy a több európai szabadalmat érintő kivonások nyilvántartásba vételét megkönnyítsék.

A jogosult kulcsfontossággal bíró európai szabadalmai esetében tanácsos lehet élni az opt-out lehetőségével. Ily módon jóval komplikáltabbá tehető a vonatkozó szabadalmi oltalmak megsemmisítése, és a jogosultak a legfontosabb jogaik védelmét hatékonyabbá tehetik.

Legalább néhány szabadalomnak a UPC hatásköre alatt tartása azzal az előnnyel járhat, hogy a jogosult első kézből ismerheti meg a UPC működését, és esetlegesen befolyással lehet annak esetjogára. A legfőbb kockázatot az jelenti, hogy számolni kell a szabadalmi oltalom központi megvonásának lehetőségével.

Ha a szabadalom jogosultja megsemmisítési viszontkeresettől nem tart, érdemes a UPC-t választania a különféle nemzeti bíróságok helyett, mivel a UPC ítélete számos joghatóságban végrehajtható lesz. Ezáltal a több joghatóságban párhuzamosan folyó eljárások pénzügyi és operatív terhei csökkenthetők. Noha a UPC előtti eljárások költségei a nemzeti eljárásokhoz képest várhatóan magasabbak lesznek, az is nyilvánvaló, hogy a nagyszámú országban hatályosított európai szabadalmak jogosultjai számára a UPC-hez való csatlakozás jóval gazdaságosabb megoldást jelenthet.