Mit tegyünk, ha ellenünk indítanak szabadalmi bitorlási eljárást?

Összegyűjtöttük a teendőket arra az esetre, ha egy szabadalmi bitorlás kapcsán eljárást indítottak ellenünk és úgy gondoljuk, hogy nincsen a másik félnek igaza.

Ha a bitorlást vitatjuk, vagy nagyon nem akarunk rögtön fizetni, vagy még csak felszólító levelet kaptunk, akkor a következő teendőink vannak.

1. Keressünk minél jobb szabadalmi ügyvivőt. Azonnal! Nincs idő a „mit mond a szabadságon lévő ügyvédem” körökre.

2. Ellenőriztessük, hogy a másik fél szabadalma érvényes-e, annak mi a főigénypontja, és hogy mi valóban megvalósítottuk-e a főigénypont minden intézkedését.

3. Végezzünk szabadalomkutatást a témában, hátha találunk más hasonló megoldást, amely a szabadalom elsőbbségi napjánál korábban nyilvánosságra jutott.

4. Tanulmányoztassuk át az ügyvivővel az ellenérdekű fél Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál (SZTNH) vezetett aktáját, hogy a megadás előtt milyen hivatali felhívások voltak, azokra mit válaszolt a szabadalmas, vitatták- e korábban a feltalálói tevékenységet stb.

5. a 3-4. pontok alapján indítsunk megsemmisítési eljárást a szabadalom ellen. Ekkor a Fővárosi Törvényszék felfüggeszti a bitorlási pert. Az általunk kezdeményezett megsemmisítési eljárás az SZTNH előtt zajlik. Az SZTNH esetleges megsemmisítő határozata ellen elsőfokon a Fővárosi Törvényszékhez, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtáblához fordulhatunk.

6. Csak ennek jogerős befejezése után (néhány év) kezdődik meg a bitorlási per érdemi része. A Fővárosi Törvényszék ítélete ellen a Fővárosi Ítélőtáblához fordulhatunk. Az Ítélőtábla jogerős döntése ellen felülvizsgálati kérelmet nyújthatunk be a Kúriához.

7-8. Ha ezek – számunkra hátrányosan – lezárulnak, csak akkor folytatódik a bitorlási per elsőfokon, majd jön a másodfok (e bekezdésnél – ha jó a képviselőnk – a pontok száma egyúttal az évek számát is jelenti).