A szabadalom értékesítése - Licenc vagy átruházás?

A szabadalmazott vagy szabadalmaztatás alatt lévő fejlesztési eredmények célja, hogy bekerüljenek a gazdasági vérkeringésbe, azaz a piacon gyakorlati alkalmazást nyerjenek. A hasznosítás sokszor nem saját gazdasági társaságban történik, hanem ún. technológia transzfer keretében más cég számára kerül átadásra, önállóan vagy a gyártási ismereteket tartalmazó know-how-val. A kizárólagos szabadalmi jog átadásának több módja van. Megállapodás kérdése, hogy milyen formában kerül a jog átadásra. Leggyakoribb és leginkább javasolható a kizárólagos hasznosítási engedély keretében történő jogátengedés.

Licencszerződés

Hasznosítási szerződés (licencszerződés) keretében a szabadalmas, illetve a szabadalmi igény jogosultja engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles díjat fizetni. Szabadalmi igény jogosultjáról akkor beszélhetünk, amikor a szabadalmat még nem adták meg. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagosságot. Ilyenkor a jogosult sem hasznosíthatja a megoldást. A kizárólagosság megszűntethető, ha a hasznosító ésszerű időn belül nem kezdi el a hasznosítást. Egyedüli licencia is adható, ilyenkor csak a szabadalmas, és a hasznosító hasznosíthatja a szabadalmat. A hasznosító az engedélyt harmadik személy részére csak akkor ruházhatja át, ha ezt a szabadalmas megengedte.

A szabadalmas szavatol azért, hogy a találmány műszakilag megvalósítható (ez az ún. kellékszavatosság). A hasznosítás gazdaságosságát azonban nem köteles szavatolni. A hasznosítási szerződés – ellenkező kikötés hiányában – minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. A hasznosító – ellenkező kikötés hiányában – nem köteles a találmány megvalósításával kapcsolatos műszaki, szervezési ismereteket, tapasztalatokat átadni.

A kényszerengedély

A hasznosítási szerződéstől való elzárkózás nem jelent gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a versenytörvény szempontjából. Ugyanakkor a jogosult bizonyos helyzetekben köteles engedélyt adni, illetve a bíróság kényszerengedélyt adhat az alábbi esetekben.

Ha a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez a hosszabb - szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja.

Ha a szabadalmazott találmány egy másik szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a függő szabadalom szerinti találmány számottevő előrelépést jelent. Ilyenkor kölcsönösen a gátló szabadalom jogosultja is igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására. Függő használati mintára nem adható kényszerengedély.

Tegyük fel, hogy már feltalálták a lánchajtást, amelyet szabadalom véd. Okos Tóni feltalálja a lánchajtáson alapuló biciklit, és arra szintén szabadalmat kap. Okos Tóni csak úgy tudja megvalósítani szabadalmát, ha közben bitorolja a lánchajtás szabadalmát. Ilyenkor Tóni biciklije függő szabadalom, mert megvalósítása egy másik (gátló) szabadalomtól, a lánchajtásostól függ. A lánchajtásos szabadalom jogosultja azonban nem zárkózhat el a hasznosítási engedélytől (licencdíjra természetesen igényt tarthat), így Okos Tóni találmánya is megvalósulhat – a mi nagy örömünkre.

A kényszerengedély után tehát hasznosítási díjat kell fizetni, a hasznosítást pedig egy éven belül meg kell kezdeni.

Ha a szabadalom megszűnik, például valaki sikeres megsemmisítést indított ellene, akkor a felvett licencdíjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek (erre hivatkozva szedik be néhány országban az első évekre vonatkozó fenntartási díjat).

A szabadalom, illetve még meg nem adott szabadalmaknál a szabadalmi igény akár át is ruházható. A hasznosítási engedélyt és különösen az átruházást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához is be kell jelenteni, mert harmadik fél felé csak akkor lehet e tényre jogszerűen hivatkozni. A hasznosítási engedély elkészítésével, ellenőrzésével célszerű szabadalmi ügyvivőt vagy a területhez értő ügyvédet megbízni.

Szabadalomra adott jogok fokozatai

Átruházás

- A kapott díjon és a dicsőségen kívül, mármint hogy mi találtuk fel a találmányt, semmink nem marad. Olyan, mint mikor eladom a biciklimet.

Kizárólagos hasznosítási engedély

- A szabadalom miénk marad, de mi sem hasznosíthatjuk. Szerződésben vázolt feltételekkel a kizárólagosság megvonható, területi, időbeli korlát megszabható. Harmadik személyre általában nem ruházhatja át a hasznosító. Legtipikusabb hasznosítási forma. Miénk marad a bicikli, de csak ő használhatja.

Egyedüli hasznosítási engedély

- Hasonló a kizárólagoshoz, de mi is hasznosíthatjuk a találmányt. Miénk marad a bicikli, csak ő és én használhatjuk (itt már sántít a példa, mert a szellemi terméket egyszerre többen is használhatják).

Hasznosítási engedély

- Nem ad kizárólagosságot, egyéb körülmények szerződés szerint. Miénk marad a bicikli, rajtam kívül több embernek is adhatok engedélyt a használatra.