Támadják a domaint? Lenyúlták a nevem? Bitorlással vádolnak? Mit tegyek?

 

Összegyűjtöttünk pár gyakori, elsőre rendkívül ijesztő szituációt megoldási javaslatokkal, hogy csökkentsük a pánikot és megoldjuk mihamarabb a problémát.

Támadják a domaint

Hosszan csönget a postás. Valamilyen ügyvéd küldött egy tértivevényes levelet. Átveszem, kibontom, és jó hogy már ülök. A domain nevünket akarják! Mondjunk le róla, mert „megtetszett valakinek”, nyolc napon belül töröltessük, mert zavarja őket. Most mit tegyek?!

Ismerős? Vagy Ön még nem járt így? Reméljük nem is fog! De azért nem árt tudni, hogy nem eszik olyan forrón a kását. A felszólítás sok esetben nem megalapozott. Nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva, a teendők eldöntése azonban már szakember feladata.

Az általunk választott domainban szereplő nevet védheti egyrészt a Ptk. mint személyhez fűződő jogot, másrészt védheti például a védjegyjog vagy a versenyjog is. A jog ugyanakkor nem a domainnév "szerzőjét" oltalmazza, hanem azt a speciális kapcsolatot védi, amely a személy és a név között az Interneten történő névhasználat során fennáll. A domainjog forrása elsődlegesen nem a szerzői, hanem a személyiségvédelmi és a gazdasági jog.

A domain megválasztásáért felelősek vagyunk, az igényléskor megfelelő gondossággal kell eljárnunk, és előzetesen meg kell bizonyosodnunk, hogy választásunk nem sérti mások jogait. Korábban bejegyzett cégnév vagy védjegy után nemcsak lehetséges, hanem kell is kutatnunk. Nem választható és használható olyan domain, amely többek között jelentéstartalmára és/vagy használatára nézve gyaníthatóan jogellenes vagy megtévesztő. Hibás választásunk következményeiért is mi vagyunk a felelősek.

Lenyúlták a nevemet

Mi a teendő akkor, ha gyanútlanul böngészve az interneten egyszer csak a mi nevünkkel azonos vagy azzal összetéveszthető nevet találunk? Vagy sétálva az utcán olyan plakátot fedezünk fel, amelyen a mienkhez erősen hasonló néven hirdeti magát egy vállalkozás? Netán védjegyünkkel azonos domaint fedezünk fel?

Az első lépést általában magunk tesszük meg: kellően felháborodunk. Ettől azonban csak idegeink romlanak, a problémák nem oldódnak meg. Érdemes ezért rögtön a további lépéseket megtenni.

Akkor felháborodás helyett vagy mellett szólítsuk fel az illetőt?

Előbb-utóbb igen, de nem ez a következő lépés, hanem forduljunk mielőbb szakemberhez! Ez a legsürgősebb. Egyúttal a szakemberrel, vagy még előtte gyűjtsünk be cáfolhatatlan bizonyítékokat. Egy honlapról például közjegyzővel vetethetünk fel ténytanúsítványt.

Amennyiben védjegyünket összetéveszthető névvel bitorolják, úgy fontos, hogy a tudomásszerzéstől számított 2 hónapon belül ideiglenes intézkedést is kérjünk a Fővárosi Bíróságtól. Hogy mikor értesültünk egy bitorlásról, azt csak mi tudjuk, de ha nem kellően megalapozott felszólító levéllel kezdünk, akkor azt már nyilván csak az észlelés után írhatjuk, és adott esetben kifogyhatunk az időből.

A szakember segít abban is, hogy feltárjuk a másik fél esetleges jogait a névre vonatkozóan. Megtörténhet, hogy egymástól teljesen függetlenül találtunk ki hasonló neveket még akkor is, ha a névválasztáskor kellő gondossággal jártunk el. Lehetséges, hogy ő volt a korábbi használó, netalán be is jegyeztette a nevet cégnévként vagy védjegyként még mielőtt nekünk eszünkbe jutott volna. Ha azonban úgy tűnik, az illető szándéka népszerűségünk kihasználása, vagy a piacról történő kiszorítás, meg kell tennünk a szükséges lépéseket, akár a másik védjegyének a törlése iránt.

Amennyiben védjegyünkkel azonos vagy azzal erősen összetéveszthető domaint jegyzett be valaki, a védjegybitorlás mellett egyszerűbb eljárás is adódik a domain törlésére. Ilyenkor döntnökhöz fordulunk. Ezt szintén jogi képviselő útján célszerű megtenni.

Felszólalás bejelentésem ellen

Megvan a szuper név, sőt már be is nyújtotta szabadalmi ügyvivőm védjegyeztetésre. A prospektusok már nyomdában, az „R” betűt már fényesíti a dekoratőr, hogy kirakja a védjegy mellé. Már csak egy dolog hiányzik, hogy a Szabadalmi Hivatal lajstromozza a védjegyet. Váratlanul azonban arról értesít képviselőm, hogy baj van, megtámadták a védjegybejelentést!

Nos, ilyen sajnos előfordul! A védjegybejelentést megadás előtt meghirdetik, és 3 hónap van rá, hogy bárki, akinek a jogait zavarja, felszólaljon ellene. Sokan, főleg külföldi cégek szoftveres úton figyeltetik a védjegyek meghirdetését. Ha a felszólalás sikeres, úgy nem adják meg az oltalmat. De mit tegyünk, hogy ne legyen sikeres?

A felszólalást nagy eséllyel akkor kerülhetjük el, ha még a bejelentést megelőzően védjegykutatást végeztetünk. A kutatásnak nemcsak az azonos, hanem a hasonló megjelölésekre is ki kell terjednie, magában kell foglalnia egy-egy név különböző variációit, és még így sem garantál teljesen megbízható eredményt. Hasonlósági kutatást csak gyakorlott védjegykutató, szakértő tud végezni, hiszen ismerni kell hozzá a joggyakorlatot, hogy mi tekinthető az összetéveszthetőségig hasonlónak. Ráadásul a variációk száma hasonlósági kutatásnál több száz is lehet, gondoljunk csak arra, hogy ha egy-egy karaktert másra cserélünk márkanevünkben.

Ha azonban már nyakunkon a felszólalás, akkor védekeznünk kell. Ha tényleg fontos számunkra a név, az igazság az, hogy csak profinak van esélye a nevünk megvédésére. A felszólás elbírálása a Magyar Szabadalmi Hivatalban írásbeli előkészítés (a felek nyilatkozatainak beérkezte) után történik, általában írásban, ritkábban – külön kérelemre – szóbeli tárgyaláson. A költségek jelentős része a vesztes félre hárítható.

Bitorlással vádolnak

Szuper márkanevünk van, a feleségem találta ki. Sokat költöttünk a piaci bevezetésére. Mégis, egyszer csak egy ügyvédi felszólítás, vagy rögtön egy bírósági felhívás érkezik: bitorlással vádolnak! Minket, akik minden részletre figyelni szoktunk, és az interneten sem találtunk ilyen nevet! Most aztán hová forduljunk, mit tegyünk?

Javaslatunk: mielőbb keressen szakembert, mielőtt bármilyen felhívásra is ösztönösen válaszol! Sokat ronthat a helyzetén a spontán adott laikus válasz!

A védjegyoltalom kizárólagos jogot jelent a márkanév használatára, és a fellépés lehetőségét azzal szemben, aki a védjegyjogosult véleménye szerint az ő védjegyével azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ hasonló területen (híresebb védjegyeknél akár egész más területen is).

Fontos tudni, hogy a bitorlás „objektív kategória”, azaz hiába érvelünk például azzal, hogy nem is hallottunk eddig a másik félről, nemhogy a védjegyoltalmáról... A védjegybitorlás ugyanis megállapítható attól függetlenül, hogy jó- vagy rosszhiszeműek voltunk.

Az esetleges válaszadás, illetve a perben előterjesztendő ellenkérelem megfogalmazása vagy más ellenlépés feltárása komoly felkészültséget igénylő szakmai munka. Az e körben felmerülő élethelyzetek rendkívül komplexek. Mielőtt még bekövetkezne az ellenünk való fellépés, célszerű, ha megelőzésként márkanevünket kitalálása után lekutattatjuk, sőt védjegyeztetjük. Ilyenkor a másik félnek előbb védjegyünket kell töröltetnie, nekünk meg bőven marad időnk stratégiaváltásra.

 
VédjegyAndras Pintz