Nincsen védjegy áru nélkül - Áruk és szolgáltatások osztályozása
A védjegyek nem Mohamed koporsójaként lebegnek, hanem meghatározott árukhoz, szolgáltatásokhoz (továbbiakban röviden árukhoz) kötődnek. Az általunk kiválasztott áruk – automatikusan kiegészülve az ezekkel összetéveszthető árukkal – adják azt a dinamikus területet, amely területen a védjegy oltalmat ad.
Fontos e terület szakszerű körülhatárolása, mert ez dönti el, hogy mire vonatkozik oltalmunk. Az árukat védjegyeztetés előtt kell kiválasztanunk az alábbi szempontok figyelembevételével.
- Felesleges árukat ne válasszunk, mert a védjegyet használnunk is kell az adott árukkal összefüggésben. A türelmi idő a lajstromozást követő 5 év (egyes országokban 3 év).
- Ha viszont van rá esély, hogy a közeljövőben újabb területen is használjuk a védjegyet, úgy jelentsük be oda is, mert most olcsóbb. Ha az újabb terület az adott védjegyosztályon belül van, akkor nincs teendőnk. Ha egy osztályhatárt átlépünk, úgy – országtól függően – díjat is kell fizessünk, ez azonban általában kevesebb, mint az első osztály díja. Ez azonban nem feltétlen vonatkozik a szolgáltatási, kutatási díjakra, mert több osztály esetén az ügyvivői munka is növekszik.
- Már megtett védjegybejelentésnél az árujegyzék (azaz az oltalmazandó terület) nem bővíthető. Azonban bármikor bővíthetjük a területet oly módon, hogy új védjegybejelentést teszünk az új területre. Ilyenkor hiába ugyanaz a szó vagy a logó, jogilag önálló, új védjegyhez jutunk.
Többségünknek Nizzáról a Riviéra jut eszébe. Védjegyjogászoknak azonban a Nizzai Megállapodás. Ez a nemzetközi szerződés határozza meg, hogy milyen árukat sorolhatunk egy osztályba. A Nizzai Megállapodás gyümölcse a Nizzai Osztályozás.
A több mint ötven éves Nizzai Osztályozásról szóló nemzetközi egyezménynek 2009 januárjában 83 szerződő állama volt, és 65 további ország védjegyhivatala alkalmazza a védjegyekkel jelölhető áruk besorolására. A Nizzai Megállapodást az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO kezeli. A Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda munkatársa, dr. Szarka Ernő évekig az Egyezmény alelnöke volt.
Az osztályozás korábban 42 osztályt, ma már 45 osztályt: 34 áruosztályt és 11 szolgáltatási osztályt tartalmaz, amelyek mindegyikének fejezetcíme az adott osztályba tartozó áruk vagy szolgáltatások általános megfogalmazása is egyben. A szám szerint mintegy 10000 árun illetve 1000 szolgáltatáson kívül továbbiak is felvehetők a védjegybejelentés árujegyzékébe, valamelyik osztályba „házilag” besorolva.
A Nizzai Osztályozás legújabb, 12. kiadása 2023. január elsejétől hatályos. Az egyezmény szövegét minden tagállam egy-egy képviselőjéből álló szakértői bizottság ötévente korszerűsíti. Erre szükség is van, hiszen – bár kifejezetten módszertani, funkcionális célokat szolgál – a Nizzai Osztályozás rendszere részben elavult és szokatlan elemeket is tartalmaz.
A szakértői bizottság tárgyalni fogja az EU Védjegyhivatala által alkalmazott EURONICE adatbázis esetleges figyelembe vételét a Nizzai Osztályozás korszerűsítése folyamán. Mivel egyes osztályok (például a 23. és 27.) csak néhány árura vonatkoznak, míg mások (például a 9.) termékek rendkívül széles skáláját fedik le, időről időre felmerült az egyes osztályokba tartozó áruk átsorolására, az osztályok átstrukturálására való igény. Legutóbb amerikai oldalról felvetődött az áruosztályok számának bővítése is.
Ennek ellenére az előkészítő munkacsoport nem javasolja például a 9. osztály „szétdarabolását” tekintettel azokra a nehézségekre, amelyeket az Osztályozás változásai az új besorolás és a védjegykutatás vonatkozásában okoznának. Így a szakértői bizottság előkészítő munkacsoportja egyelőre nem indítványozta újabb osztályoknak az Osztályozásba történő felvételét.
Az egyes osztályokba történő besorolás nem a megbízó feladata, hanem a védjegy ügyvivő szakértelmét követeli meg. Bizonyos áruk és szolgáltatások egyszerre több osztályba is tartozhatnak, ilyenkor a joggyakorlatot és a használati kényszert is figyelembe véve kell megfontolni, hogy melyekbe célszerű megtenni a bejelentést.
Az azonos osztályba sorolás még nem jelenti az áruk/szolgáltatások hasonlóságát, amint az a későbbiekben kiderül (például: szemüvegek és tűzoltó készülékek a 9. osztályban). Hasonlóan, a különböző osztályokba sorolás nem zárja ki az áruk/szolgáltatások hasonlóságát (például élő kagylók – 31. osztály, kagylóhéjak – 20. osztály).
A késztermékeket például céljuk vagy szerepük alapján kell valamely osztályba sorolni, ha pedig nem szerepel egy termék a betűrendes mutatóban, akkor analógia alapján, végső soron pedig alapanyag vagy működési forma szerint kell osztályozni. A többfunkciós késztermékek besorolhatók az összes olyan osztályba, amelybe céljaik alapján tartozhatnak. Az alkatrészeket annak a terméknek az osztályába kell sorolni, amelynek részeit képezik, de ha több célra felhasználható alkatrészről van szó, akkor figyelembe kell venni minden ilyen célt. A többféle nyersanyagból álló termékeknél pedig a domináns anyag alapján történik az osztályozás. A szolgáltatásoknál is hasonló a helyzet.