10 dolog, amit a védjegyről tudni érdemes

 

Összegyűjtöttünk 10 hasznos tudnivalót a védjegyekről, se többet, se kevesebbet.

 1. Árujelző

A védjegy elsősorban termékek, illetve szolgáltatások egymástól való megkülönböztetését segíti. Kapcsolatot teremt az áru és gyártója között, ezáltal jogosultjának piaci helyzetét védi a konkurens gyártók ellen.

2. Megkülönböztető képesség

Az újdonság nem feltétele annak, hogy az adott névre, logóra védjegyoltalmat szerezzünk, de fontos megjelölés a megkülönböztető képessége. A márkanév nem írhatja le a termék jellemző tulajdonságát, másrészt az is feltétel, hogy más hasonló védjegy ne legyen az adott piacon. Nem lehet minden márkanevet védeni, vannak ún. „feltétlen kizáró okok” és a „viszonylagos kizáró okok”.

3. Oltalom tárgya

Védhető minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így szó, szóösszetétel, szlogen, logó, ábra, térbeli alakzat. Bár a kiválasztás széles körben történhet, a hatósághoz való bejelentés után a védjegy általában már nem módosítható (természetesen új védjegybejelentést bármikor tehetünk a módosított változatra).

4. Áruk és szolgáltatások

A védjegyoltalom mindig meghatározott árukhoz, szolgáltatásokhoz kötődik, amit a bejelentéshez csatolt árujegyzék tartalmaz. Néhány kivételtől eltekintve tehát nevet, logót csak azon áruk (szolgáltatások) körében használhatja a védjegyjogosult kizárólagosan, amelyek az árujegyzékben szerepelnek.

5. Versenyeszköz

A védjegy a leghatékonyabb versenyeszköz, a jó reklám elengedhetetlen része. Megfelelő marketingstratégia eredményeképp a védjegy a fogyasztók tudatában a nevével fémjelzett termékkel összeolvad, így a versenytárs árui helyett a fogyasztók a védjegyezett terméket keresik. Használata egyben értékét is növeli.

5. Minőségjelző

A védjegy a termék minőségét garantálja a fogyasztó számára: ha elégedett volt, a védjegy alapján később is ki tudja választani az adott árut, vagy szolgáltatást a többi közül. A jól megválasztott egyedi árujelző és a kifogástalan minőség hosszútávon a fogyasztók tudatában azonosul.

6. Kizárólagosság

A védjegyjogosult számára kizárólagos jogot ad a védjegy használatára, így az engedély nélküli védjegyhasználó bitorlást követ el. A védjegyoltalom hatóköre nagyobb a puszta azonosságnál. Ha valaki a védjegyhez összetéveszthetőségig hasonló nevet, ábrát stb. használ hasonló árukkal (szolgáltatásokkal) kapcsolatban, úgy az is bitorlást követ el, amelynek polgári jogi, bizonyos feltételek esetén pedig büntetőjogi szankciói is vannak.

7. Időben korlátlan

A védjegyoltalom a bejelentéstől számított 10 évig áll fenn majd újabb 10 évenként korlátlan ideig meghosszabbítható. Az oltalom visszaható hatályú, tehát a nem a védjegy lajstromozásának napjával kezdődik, hanem visszamenőleg, a védjegybejelentés dátumával.

8. EU védjegy

Egységes Európai Uniós védjegyoltalomra is van lehetőség, amelynek előnye, hogy egy bejelentéssel, egy nyelven, egy hivatalnál az egész unió területére védjegyoltalmat szerezhetünk. További előnye a költséghatékonyság: 2-3 nemzeti védjegy áráért ugyanis az Európai Unió mind a 27 országára kiterjedő egységes oltalom szerezhető.

9. Domain

A közhitelemmel ellentétben a domain nevek „nem eladóak”, azt csupán használatba kaphatjuk az Internet Szolgáltatók Tanácsától. Az egyedi internetes azonosító regisztráltatásával azonban nem szerzünk kizárólagos jogosultságot a domain névre. Amennyiben az adott márkanevet a világhálón is magunkénak akarjuk tudni, akkor azt bizony be kell jelenteni védjegyoltalomra.

10. Védjegyhasználat

A védjegyet nem elég bejegyezni, hanem használni is szükséges. Magyarországon és az Európai Unióban a megadás napjától számított 5 év letelte után akár töröltetheti is a védjegyünket egy ellenérdekű fél használat hiánya esetén.

 
VédjegyAndras Pintz