Szabad-e a bejegyzettől eltérő alakban használnunk a védjegyet?
Gyakran előfordul, hogy a védjegybejelentés után megváltozik cégünk logója vagy arculatváltozás történik. Emiatt felmerülhet a kérdés, hogy a korábbi védjegybejelentéskor használt logónkat tudjuk-e tovább használni a jövőben vagy egy új bejelentésre van szükség.
A törvény szerint a védjegy tényleges belföldi használatának minősülnek a védjegy olyan alakban történő használata is, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el.
A kérdéssel kapcsolatos jogalkalmazói bizonytalanság miatt az a biztos, ha arculatváltozás esetén az új logót is bejelentik védjegyoltalomra. Ennek egyébként további előnye az, hogy egy esetleges jogvita során a bejelentéstől számított öt évig az ellenfelek nem kérhetik a védjegy használatának az igazolását.
A csak színben eltérő alak nem érinti a védjegy megkülönböztető képességét, ha a következő követelmények teljesülnek:
a) a szöveges/ábrás elemek megegyeznek, és ezek egyben a fő megkülönböztető elemek;
b) az árnyalatok kontrasztja megfelelő;
c) a szín vagy színkombinációk önmagukban nem rendelkeznek megkülönböztető jelleggel;
d) a szín nem minősül a megjelölés összhatását, és így a megkülönböztető képességét meghatározó fő elemek egyikének.
Mit védenek a fekete-fehérben bejegyzett védjegyek (az európai közös gyakorlat alapján)?
Az európai uniós ún. közös gyakorlat (iránymutatások) szerint a fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos védjegy nem azonos a vele megegyező színes védjeggyel, kivéve, ha a színbéli eltérések jelentéktelenek. Továbbá attól, hogy a védjegyek nem azonosak, lehetnek annyira hasonlóak, hogy az összetéveszthetőség megállapítható legyen.
A tényleges használatot illetően a gyakorlat nem követeli meg azt, hogy a védjegy jogosultja ugyanazon védjegy vonatkozásában több védjegybejelentést tegyen. Így a fekete-fehér alakban lajstromozott védjegy színes alakban történő használata általában nem minősül a védjegy megkülönböztető képességét meghatározó elem módosításának (és fordított esetben is ez a helyzet), ezért az ilyen használat is a védjegyoltalom fenntartását szolgálja. Bizonyos körülmények között a szín vagy színkombinációk önmagukban megkülönböztető képességgel bírnak, bizonyos esetekben pedig a szín minősül a megjelölés megkülönböztető képességét meghatározó fő elemek egyikének. Ilyen esetekben a színbeli eltérés megváltoztatná a védjegy megkülönböztető képességét meghatározó fő elemet, így az ilyen – eltérő színben megvalósított – használat a tényleges használat megállapítása céljából nem lenne elfogadható.
A gyakorlat nem követeli meg, hogy a védjegy jogosultja ugyanazon védjegy vonatkozásában több védjegybejelentést nyújtson be. Amennyiben a fekete-fehér védjegy színes változatban történő használata (vagy fordítva) valósul meg, csak nagyon kivételes esetben (ha a közös gyakorlat említett négy követelményének valamelyike nem teljesül) tekinthető úgy, hogy a tényleges használat igazolása nem fogadható el. A közös gyakorlat hangsúlyozza, hogy a lajstromozott védjegy megkülönböztető képességét meghatározó eleme nem változhat meg. A kizárólag színbeli eltérés nem módosítja a védjegy megkülönböztető képességét, ha a négy követelmény teljesül. A két utolsó követelmény a következő:
- a szín vagy színkombinációk önmagukban nem rendelkeznek megkülönböztető jelleggel;
- a szín nem minősül a megjelölés összhatását, és így a megkülönböztető képességét meghatározó fő elemek egyikének.
Hogyan kell használni az ábrásan bejegyzett, de szóelemet is tartalmazó védjegyet?
Ha a vállalkozás az ábrás védjegy mellett dönt, akkor az ábrás verziót is kell majd használni a forgalomban. Persze alkalmanként használhatják az ábra nélkül is, ha mellette az ábrás használat is megvalósul más csatornákon, felületeken, és ezt dokumentálni is tudják. Az ábrás verzió használata azért fontos, mert egy öt éves türelmi idő leteltével akár töröltethetik is a védjegyet, ha nem tudják igazolni a használatot abban a formában, ahogy a védjegy be van jegyezve.