Felszólalási eljárás az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) előtt

A védjeggyel kapcsolatos eljárások közül talán a felszólalás a legérdekesebb, egyúttal komoly szakmai kihívást is jelent. Mint ismert, a felszólalás intézménye szolgál arra, hogy a korábbi jogok jogosultjai beavatkozzanak a védjegy lajstromozási eljárásba, és a hivatali vizsgálatot követő felszólalási időszakban – relatív gátló okok alapján – a védjegy megadása ellen érveljenek.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (továbbiakban EUIPO) előtt élénk a felszólalási aktivitás, mert a „korábbi jogok” felölelik az egyes tagállamokban külön-külön meglévő jogosultságokat is. Körülbelül a bejelentések 15-20 %-a ellen érkezik felszólalás, rendszerint - az egyébként nem hosszabbítható - 3 hónapos felszólalási időszak vége felé.

Megelőzés

A felszólalás történhet ellenünk, azaz ügyfelünk ellen, és van, amikor mi szólalunk fel. Az ellenünk történő felszólalást legjobb megelőzni egy jó védjegykutatással, amely persze nem könnyű feladat. Nem elég ugyanis az európai védjegyek adatbázisát vagy a nemzetközi védjegyadatbázist kutatni, hanem az egyes tagállamok nemzeti adatbázisait is meg kell nézni. Mivel ezek közül jó néhány nem érhető el elektronikus formában, vagy internetes kutatásuk nehézkes, az eredmény is korlátozott. A kutatás önmagában is nehézséget okoz, mert nem elég azonosságot kutatni, hanem egy-egy név variációit is vizsgálni kell. A védjegykutatás kellő szakértelmet kíván, laikusnak csak időpocsékolás belevágnia. A kutatáson túl mást nem tehetünk a felszólalás megelőzésére, mert igen sokan figyeltetik az EUIPO adatbázisát, védjegybejelentésünkről tehát nagy valószínűséggel értesülnek a hasonló védjeggyel rendelkezők.

Védjegyfigyelés

Az érem másik oldala, ha mi kívánunk felszólalni. Ehhez persze tudnunk kell, hogy mi ellen szólaljunk fel (azaz milyen új védjegybejelentések zavarják a mi védjegyünk jogait), és mikor kezdődik a viszonylag rövid felszólalási időszak. A Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda az egész világra kiterjedő védjegyfigyelést is vállal.

Felszólalási eljárás

A felszólalási eljárás alapesetben hat hónap alatt lezajlik, de nem ritka az eljárás elhúzódása. Ha egy felszólalás beérkezik, az EUIPO arról azonnal értesíti a bejelentő képviselőjét. Ekkor még nincs teendő: a Hivatal pár nap alatt megvizsgálja, hogy a felszólalás szabályos-e. Erről ismét rövid értesítést küld.

A felszólalást bármilyen nyelvű hivatalos űrlapon lehet kezdeményezni, de a felszólalás tartalmát csak az EUIPO munkanyelveinek egyikén fogalmazhatjuk meg, mégpedig azon két nyelv egyikén, amely az eredeti bejelentésben szerepel. A felszólalásból egyértelműen ki kell derülnie a tényállásnak, például az oknak, a korábbi védjegy adatainak stb. Esetleges hiányosságok kéthónapos határidővel pótolhatók. Részletes indoklásra ekkor még nincs szükség, és a bizonyítékok fordításait sem kell még csatolni. Ha azonban a felszólaló kifejezetten jelzi, hogy komplett anyagot nyújt be, lerövidíthető a felszólalási eljárás. A kommunikáció tipikus formája a telefax.

Az EUIPO felszólalást megerősítő értesítése után 2 hónapos egyezkedési, ún. „cooling off időszak” következik, amely az utolsó napon szigorúan lejár, akár hétvégén is. Közös megegyezéssel a további egyezkedésre halasztás kérhető. A halasztást automatikusan 22 hónapra adják, de ezt bármelyik fél egyoldalúan megszüntetheti, ilyenkor folytatódik az eljárás. Az összesen maximum 24 hónapig húzható „cooling off” időszak után következik az eljárás kontradiktórius része. A felszólalónak újabb két hónapon belül kell érdemi indoklást benyújtania (hacsak nem kérte ezen időszak kihagyását). A „cooling off” időszak alatt a felek szabadon egyezkedhetnek egymással, amely lehetőséget gyakran igénybe is veszik. A megegyezés is gyakorinak tekinthető. Ilyenkor általában mindkét fél viseli a saját ügyvivői költségeit. Amennyiben a perióduson belül a felszólalással összefüggő árujegyzék-korlátozás történik, és a felszólalás visszavonásra kerül, úgy a felszólalás hatósági díját az EUIPO visszafizeti. Egyébként akkor is van visszatérítés, ha több felszólalás érkezik, de az első alapján a bejelentés már el lett utasítva. Ilyenkor a további felszólalók 50 % visszatérítést kapnak.

Az árujegyzék-korlátozást egyértelműen kell végrehajtani, tehát nem írhatunk olyat, hogy „ha az elbíráló is úgy látja” vagy „ha szükséges az oltalomhoz” stb. A felszólalás alatt (is) lehetőség van ún. „disclaim”-re, azaz a védjegy egy részének az oltalom alól való elhatárolására. Egy “disclaim” kiharcolása azonban nem jogosít díjvisszatérítésre.

Lehetőség van az eljárás felfüggesztésének kérésére is. Tipikus esetben a felek közösen kérik. Ésszerű időtartam esetén az EUIPO ezt külön indoklás igénye nélkül engedélyezi. Egyoldalú felfüggesztés akkor kérhető sikerrel, ha például jogi eljárás alatt van az a védjegy, amelyen a felszólalás alapul („ellentartott védjegy”). Különösen akkor fordulhat ilyen elő, ha a felszólalás még nem lajstromozott korábbi közösségi védjegybejelentésre vonatkozik. Korábbi nemzeti bejelentésre alapozott felszólalásnál a felfüggesztést kérőnek indokolnia, bizonyítania kell, hogy a bejelentéssel problémák vannak. Az EUIPO csak ezek mérlegelése után dönt a felfüggesztésről.

Miután a felszólaló két hónap alatt komplett anyagot terjesztett elő, azt megküldik a bejelentőnek, akinek szintén két hónapja van arra, hogy kifejtse érveit. Ha emellett a bejelentő használat igazolását is kéri a felszólalótól, úgy ennek igazolására további két hónap áll a felszólaló rendelkezésére. Öt évnél korábban regisztrált védjegy esetén ugyanis a használat egyértelmű igazolására van szükség, de európai uniós védjegyre alapozott felszólalás esetében akár egy országban való használat igazolása is elég. A használat igazolásának elmulasztása vagy a nem megfelelő igazolás a felszólalás elutasítását vonja maga után. A tényleges használat igazolása helyett az is igazolható, hogy a védjegyjogosultnak megfelelő indoka volt a használat mellőzésére, ilyenkor szükség esetén az EUIPO újabb nyilatkozatfordulót rendelhet el döntése előtt.

Amennyiben az EUIPO dönt a felszólalásról, akkor az igazolt költségek tekintetében is dönt. Sikeres felszólalás esetén a felszólalónak általában max. 650 EUR-t, míg sikertelen esetén a bejelentőnek max. 300 EUR-t ítélnek meg eljárási költségekre.