Oltalmaz-e a cégnév? - Kereskedelmi név – cégnév és a védjegy viszonya

Több vállalkozó is úgy gondolja, hogy bejegyzett cégneve egyúttal minden olyan árut is véd, amelyet cége gyárt. Mások épp ellenkezőleg: úgy vélik, hogy cégnevüket külön is védeni kell védjegyoltalommal. Véd-e a cégnév, és ha igen mit? Egyáltalán mi az, hogy kereskedelmi név?

Az ipari tulajdon oltalmára alkotott Párizsi Uniós Egyezmény szövegéből [1. cikk (2) bekezdés] kitűnik, hogy az iparjogvédelemnek egyaránt elismert tárgya a védjegy és a kereskedelmi név. Bár az árujelzők legfontosabb fajtája a védjegy, idetartoznak a kereskedelmi nevek is. A kereskedelmi név gyűjtőfogalom, amely felöleli többek között a cégnevet, cégnevek vezérszavait, cégjelzőket, kereskedelmi vállalatok feliratait, tulajdonosok vagy alapítók neveit, üzletneveket, étterem neveket stb.

Magyarországon a cégnevet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza.

A kereskedelmi nevek között egyértelműen a cégnévnek van a legnagyobb gazdasági jelentősége. A cégnév a gazdasági társaság létrejöttének alapvető kelléke, a társasági szerződés kötelező eleme. A cég elnevezés kötelező és szabadon választott elemekből tevődik össze, kötelező eleme a vezérszó és a cégforma. A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a névben első helyen áll, és megkönnyíti a cég azonosítását illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését.

A törvény három követelményt támaszt a cégnevet illetően: cégvalódiság, cégszabatosság, cégkizárólagosság. A cégvalódiság elve szerint a cégnév nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő. A cégszabatosság követelménye alapján a cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályai szerint. Végül cégkizárólagosság alatt a cégnevek egyértelmű különbözőségét értjük, a cégnévnek különböznie kell az ország területén bejegyzett cégek nevétől. Több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik névfoglalással élt. A cégkizárólagosság elve csak Magyarország területére vonatkoztatható.

A cégnévre vonatkozó rendelkezések betartása mellett a vállalkozás elnevezésénél ajánlott tekintettel lenni néhány íratlan szabályra is. Például célszerű, ha a választott név könnyen megjegyezhető, találó, utal az üzleti tevékenységre, alkalmas arra, hogy felkeltse a célközönség érdeklődését.

Egy kevésbé lényegesnek tűnő, mégis fontos szempont: ha a cégnév olyan betűvel kezdődik, amelyik az ábécé elején van, akkor a szakmai listákban és információs adatbázisokban nagy valószínűséggel előre kerülnek, így az ügyfelek gyakrabban találnak rájuk.

A kereskedelmi név, a cégnév és a védjegy rendeltetése néhány ponton keresztezik egymást, így például céljuk felkelteni a fogyasztó figyelmét, érdeklődését, bizalmat ébreszteni a termék iránt. Természetesen ezt a néhány átfedési pontot számos eltérés övezi.

A kereskedelmi név, cégnév rendeltetése a vállalkozás megkülönböztethetősége, míg a védjegy a vállalkozás által előállított, forgalmazott árut vagy szolgáltatást különbözteti meg. Egy vállalkozáshoz csak korlátozott számú kereskedelmi név rendelhető, azonban szinte korlátlan számban jelenthet be védjegyet. A kereskedelmi név szorosabban kötődik magához a vállalkozáshoz, így például a kereskedelmi név elidegenítése általában a vállalkozás elidegenítésével történik (ennek jogi háttere, hogy a kereskedelmi nevet védő jogi eszközök mindig erősen kötődnek a vállalkozáshoz, mint jogi személyhez, és önálló „átruházás” esetén a fenti jogi eszközök általában nem vehetők már igénybe a szerző fél által). A védjegy esetében viszont erősebb az árura vonatkozó megkülönböztető jelleg és a minőségjelző funkció.

A védjegyoltalom abszolút jogot biztosít a védjegyjogosultnak a használatra, de a védjegy használata átengedhető licencszerződéssel. Ellenben egy cég a már korábban bejegyzett vagy bejegyezni kért cég hozzájárulásával sem vehet fel olyan nevet, amely sérti a cégkizárólagosság elvét.

Magyarországon a védjegyek lajstromozását a Magyar Szabadalmi Hivatal végzi, míg a cégeket az illetékes megyei cégbíróság regisztrálja és tartja nyilván. Mindkét hatóság a saját szempontjai alapján, külön nyilvántartást használva bírálja el a hozzá beérkező kérelmeket. Így a cégbíróság a bejegyzési eljárás során nem vizsgálja, hogy a cégnév sérti-e más védjegyét, hasonlóan a Magyar Szabadalmi Hivatal sem végez oltalomképességi vizsgálatot a lajstromozás során cégnevekkel kapcsolatban. Egyes országokban ettől eltérő a gyakorlat.

A cégbíróság előtti eljárásban lehetőség van arra, hogy a kiválasztott cégnevet alávesse az alapító egy előzetes ellenőrzésnek, létezik-e vajon már ilyen nevű cég. Ezzel elkerülhető az olyan kellemetlen helyzet, hogy csak az alapító okirat aláírása után derül ki: a cégnek nevet kell változtatnia, hogy létrejöhessen. Az eljáráshoz ügyvéd szükséges, és illetékköteles. Ha a cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a megjelölt cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti.

Kereskedelmi névnek minősülhet a domainnév is. A Legfelsőbb Bíróság iránymutató eseti döntései nyomán kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a domain név az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt, mert annak nevét és elérhetőségét is meghatározza, ezért domain név használata az internetes szolgáltatások körében névhasználatot jelent. Sérti a cég névviseléshez fűződő jogát, hogy a konkurens által regisztráltatott domainnév megegyezik a cég nevének vezérszavával. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a domainnév lefoglalása még nem jelent használatot. A domainnév használat egy folyamat, annak első lépése a domain megszerzése illetve ide tartozik a fenntartás is, de ha az adott címen nincs tényleges tartalom, a domainnév fenntartása csupán formális, ez tehát még nem kereskedelmi név. A domainnév regisztrálása, önmagában a regisztráció ténye a védjegybitorlás valószínűsítésére magánszemélyek esetében nem alkalmas. Ha azonban a jogsértő tartalom már megjelent, a további használatnál a folyamat mozzanatait a használat megvalósulása szempontjából nem szükséges külön vizsgálni: mindaddig, amíg a regisztráció folytán a domain a gazdasági szereplő rendelkezésére áll, a jogsértés megállapítható lesz.

A kereskedelmi név visszaélésszerű használata jellegbitorlást valósít meg, ami a versenyjogi szabályok alapján szankcionálható, vagyis végső soron bírósági per keretében lehet e jogoknak érvényt szerezni. A versenytárs termékének elnevezéséhez összetéveszthetőségig hasonló terméknév használata (ha az adott névről a versenytárs áruját, vagy magát a versenytársat szokták felismerni) tisztességtelen piaci magatartásnak minősül. Ha a felperes a versenyjogi címre, vagyis a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényre alapítja a keresetét, annak elbírálásánál az lesz a döntő szempont, hogy a jellegzetes külsővel vagy megjelöléssel rendelkező termékkel melyik versenytárs jelent meg előbb a piacon. A jogsértés kiküszöbölésére nem alkalmas az sem, ha a versenytárs árujával összetéveszthető terméket árusító egyértelműen tájékoztatja a fogyasztókat, hogy más a gyártó személye [BH 1995.394].

A kereskedelmi név, cégnév és védjegy kapcsolata számos problémát vet fel a gyakorlatban. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a védjegy az „erősebb”, és érdemes a cégnevet a legjellemzőbb áruk, szolgáltatások kapcsán védjegyoltalommal is védeni, és az árun célszerű fel is tüntetni.

Az Európai Bíróság gyakorlatában védjegy és kereskedelmi név közti ütközés tárgyában a Céline-ügyben (C-17/06) hozott ítélet az irányadó. Az ügy kapcsán a Bíróság azt vizsgálta, hogy a korábbi védjeggyel azonos cégnévnek, kereskedelmi névnek vagy cégjelzésnek a használatát megtilthatja-e a védjegy jogosultja. Az alapügy két francia gazdasági társaság között zajlott, a Céline „Rt.” és a Céline „Kft.” között. A Céline Rt. a CÉLINE szóvédjegy jogosultja. A vállalkozás alaptevékenysége ruházati cikkek és divatáru-kiegészítők gyártása és forgalmazása. A Céline Kft. tevékenysége ruházati cikkek és kiegészítők eladására terjedt ki. A Kft. tevékenysége során kereskedelmi névként, cégtábláin feltűntetve használta a Céline szót, a termékein viszont nem.

A gyakorlat szerint a védjeggyel azonos cégszöveg használata gyengítheti a védjegy azon funkcióját, hogy a származásra utaljon. A fogyasztókban azt a benyomást keltheti, hogy a védjegyjogosult és a máshonnan származó áruk között üzleti kapcsolat áll fenn.

A jogértelmezés során az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a használatra nem jogosított harmadik személy általi, a korábban lajstromozott védjeggyel azonos áruk forgalmazásának keretében történő használat olyan használatnak minősül, amelyet a védjegy jogosultja megtilthat, amennyiben az árukkal kapcsolatos használat sérti vagy sértheti a védjegy funkcióit.

Mindenesetre ilyen esetben az összes körülményt vizsgálni kell. A kereskedelmi névnek vagy cégjelzésnek az alapvető célja nem az, hogy árukat (szolgáltatásokat) különböztessen meg egymástól. A védjegy alapvető funkcióját akkor veszélyezteti egy kereskedelmi név (cégnév), ha a használatot a fogyasztók úgy foghatják fel, mint a szóban forgó áruk származásának jelölését, azaz a kapcsolat alakul ki a cégnév és az áru között.

A magyar bírói gyakorlatban hasonló ítélet született a DHL-ügyben (BH 1993.92). Az alperes fuvarozási és raktározási szolgáltatásaival kapcsolatban használta a DLH megjelölést. A bíróság elengedhetetlennek látta annak elemzését, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevők számára összetéveszthető hasonlóságot eredményez-e a DLH megjelölés a DHL védjeggyel. Megállapította, hogy a védjegy és a megjelölés domináns eleme a DHL, és a DLH betűelem-kombináció, a betűelemek nagyfokú hasonlósága és a szolgáltatások azonossága, ezért az alperes megjelölés használata a bíróság döntése alapján összetéveszthetőséget eredményez.

A bíróság kimondta, hogy a cégnévre vonatkozó, a cégtörvényben foglalt rendelkezések betartása, vagy az, hogy a cégnevet az illetékes cégbíróság regisztrálta, önmagában nem zárja ki a védjegybitorlás megállapíthatóságát. Korábbi védjegy esetén a védjegybitorlás megvalósul akkor is, ha a jogsértés elkövetése bejegyzett cégnév használatával történik.

Védjegyek és kereskedelmi nevek ütközése esetén két alapesetet különböztetünk meg:

• Ha a védjegyet korábban lajstromozták és az azzal azonos, vagy összetéveszthetőségig hasonló cégnevet a cégbíróság később veszi nyilvántartásba.

• A kereskedelmi név vagy cégnév már korábban ismert volt, vagy korábban nyilvántartásba vették, mint a védjegyet.

A két jogintézmény között kölcsönhatás áll fenn. Egy lajstromozott védjegy kizárja, hogy azt más, a védjegy árujegyzékében szereplő vagy ahhoz hasonló áruk tekintetében cégnévként használja. Hasonlóan valamely szó cégnévként való használata kizárja, hogy arra hasonló tevékenységi terület árui vonatkozásában más védjegyoltalmat kaphasson. Erre azonban az adott jog jogosultjának kell felfigyelnie, például védjegyfigyelési szolgáltatás megrendelésével.

Korábbi cégnév esetén a hasonló védjegy csak akkor kaphat oltalmat, ha annak használata megfelel az üzleti tisztesség szabályainak. A védjegyoltalom létrejötte szempontjából az a döntő, hogy mennyiben sértené a cég személyiségi jogait. A névhez fűződő jog megsértését csak akkor lehet megállapítani, ha konkrét jogsérelem történik, ha a használat valamely konkrét személlyel kapcsolatba hozható. Az összetéveszthetőség vizsgálata során általában nem annak van ügydöntő jelentősége, hogy a cégnyilvántartás milyen tevékenységi köröket sorol fel, hanem annak, hogy a felek ténylegesen milyen tevékenységet fejtenek ki.

A cégnevek ütközhetnek olyan kereskedelmi nevekkel is, amelyek nem részesülnek védjegyoltalomban. Ilyenkor hasonló szempontok alapján lehet megállapítani a jellegbitorlást, mint lajstromozott védjegy esetén, ha a cégnév a hasonló tevékenységi kör és az azonos piacon való megjelenés következtében kialakult versenyhelyzet folytán az üzleti tisztesség szabályait sértheti.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egy jól megválasztott kereskedelmi név nem pusztán a vállalkozást jelöli, hanem értékké, minőségjelzővé is válhat. A megfelelően kiválasztott vezérszó és az azon alapuló cégnév hozzájárulhat a vállalkozás ismertté válásához, ezáltal a későbbi üzleti sikerek eléréséhez. Egy közismert, jó hírnévnek örvendő cégnév értéket képez. Ha csupán lajstromozatlan megjelölésként használják, előfordulhat, hogy a versenytársak saját szolgáltatásaikkal, vagy áruikkal kapcsolatban elkezdik használni, vagy megkísérlik saját védjegyként lajstromoztatni. Ennek fényében üzleti szempontból feltétlen ajánlható a cégnév védjegyként való lajstromozása. A védjegyjogi oltalom ugyanis erősebb, mint ha a cégnevet lajstromozatlan megjelölésként használják. A védjegyoltalom ráadásul az azonosságon túl az összetéveszthetőség ellen is véd a versenytársakkal szemben.