Ismert márkanév a domainben - mikor, hogy?
Egy saját márka kiépítése és felfuttatása bizony embert próbáló feladat, és nem is sikerül mindenkinek. Ahhoz, hogy egy brand világhírűvé, vagy akár „csak” európai szinten ismert kereskedelmi névvé váljon, hatalmas anyagi és emberi ráfordítás szükséges. Aki nagyban gondolkodik, annak mindenféleképpen érdemes ezt az utat választania. A márkavédelem legegyszerűbb és egyben leghatékonyabb módja a védjegy, mellyel a cég neve, logója, vagy áruinak/szolgáltatásainak megnevezése sajátítható ki.
De mi van, ha nincs kedvünk, erőforrásunk, tőkénk egy saját brand kiépítésére? Meg lehet próbálni ismert márka farvizén evezve sikereket begyűjteni, de ilyenkor extrém körültekintéssel érdemes eljárni, mert könnyen lehet nagyot bukni.
Jogszerű eset azonban, ha ismert márka javítására, karbantartására, vagy ahhoz kapcsolódó alkatrészek eladására szakosodik valaki. Alapesetben a bejegyzett védjegy alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a megjelölés használatára, viszont ez alól kivétel, ha valaki az üzleti tisztességgel összhangban használja a védjegyet, például amennyiben az kell az áru/szolgáltatás rendeltetésének jelzésére (különösen alkatrészek esetében). Egy életbeli példánál maradva, egy BMW autók javítására szakosodott autószerelő nem írhatja le saját szolgáltatását anélkül, hogy ne jelölné meg a BMW-t, mint márkát. Erre az élethelyzetre volt tekintettel a jogalkotó, amikor meghatározta ezt a kivételt.
A helyzetek értékelésénél különösen fontos, hogy mit jelent az üzleti tisztesség, hiszen ha ez nem áll fenn, akkor a védjegybitorlás következményeivel is számolni kell.
Nem felel meg az üzleti tisztesség követelményének, és ezért érdemes tartózkodni az alábbi magatartásoktól:
A használat olyan benyomást tesz, hogy kereskedelmi kapcsolat áll fenn a márkanév jogosultja és a védjegyhasználó között
A használat sérti a védjegy jó hírnevét (például alacsony színvonalú a kapcsolt szolgáltatás)
Az árut az eredeti utánzataként mutatják be
De mi a helyzet az internetes forgalom világában domain esetén?
Elméletileg itt is hasonló a szabályozás, de a helyzet ennél bonyolultabb, ugyanis domain vita esetén eljárhatnak mind bíróságok, mind a választottbíróságként működő regisztrációs döntnökök.
A bíróságok kissé egyszerűsítő módon azt az elvet követik, hogy védjegy feltüntetése domain névben automatikusan megvalósítja a védjegybitorlás tényállását, és jöhet a kártérítés, eltiltás, elégtétel stb. Ha valaki véletlenül ilyenbe fut bele, érdemes akár a Kúriáig is elmennie, mivel ez a gyakorlat a jogszabály téves értelmezésén alapszik, és ha fennáll a korábban említett kivétel, akkor az felülvizsgálati jogalapot jelent.
A regisztrációs döntnökök már többnyire gyakorlatiasabban közelítik meg a problémát, és nagyobb teret engednek a védjegyoltalom ezen kivételének.
Érdekes eset volt a nespressokompatibilis.hu ügyében hozott döntés. A tartományt a Nestlé kívánta megszerezni magának, és ennek érdekében eljárást kezdeményezett a regisztrációs döntnök előtt. A domain rögtön átirányította az oda látogatót a cafeitalia.hu oldalra, ahol többféle kávé mellett Nespressoként feltüntetett változatot is kínált eladásra a honlap használója. Hivatkozott arra, hogy a bejegyzett nemzetközi védjegy jogosultja, valamint a domain használója nem Nespresso márkájú, hanem csak azzal kompatibilis termékeket forgalmaz.
A döntnök álláspontja szerint: A tartozékok kapcsán a fogyasztók számára releváns információt (a kompatibilitást) a védjegy megjelenítése nélkül nem lehet közölni.
Ugyanakkor az a tény, hogy a cafeitalia.hu honlapon nem Nespresso kompatibilis, hanem Nespresso termékek kerültek feltüntetésre, már nem felel meg az üzleti tisztesség követelményének.