Franchise és szeretet

 

Továbbadom, de én is gazdagodom tőle. Mi az? Elsősorban a szeretet!

De kissé prózaibb kategóriában a franchise is hasonló lehet: ha sikeres vállalkozásom üzleti tapasztalatait, védjegyét továbbadom, akkor én is, az átvevő is gazdagodhatunk. További összefüggést azonban ne erőltessünk. Az igazi szeretet mindig ingyenes, az igazi franchise-ért azonban fizetni kell.

A tipikus franchise cégek, így a McDonald’s, a Subway, a Fornetti, a KFC, a Photo Hall és mások egységes arculatú, megközelítőleg azonos színvonalú szolgáltatásokat nyújtó üzletek.

 

A Franchise Directnek a világ száz legnagyobb franchise cégét rangsoroló listája szerint ezen franchise koncepciók nagy része (mintegy 85%-a) az USA-ból származik, elsők között pedig a gyorséttermi láncok találhatók. Az első helyet egyelőre töretlenül a McDonald’s foglalja el, amelynek a világban több mint harmincezer gyorsétterme van. 

Hogyan is működik ez az „üzleti házasságként” is jellemzett rendszer, amelynek keretében saját városunk, vagy akár a világ különböző pontjain megtalálhatjuk a jól megszokott termékeket, szolgáltatásokat?

 

A franchise egy komplex együttműködési megállapodás, amely jogilag független vállalkozásokat fog össze úgy, hogy a franchise-átadó (franchisor) egy értékkel bíró név, védjegy, valamint az azzal kapcsolatos üzletvitel, know-how használati jogát adja át a franchise-átvevőnek (franchisee), aki ezeket felhasználja és ennek fejében díjat fizet. A franchise átadó és a franchise átvevő között a védjegyhasználati szerződéshez hasonló szerződés jön létre, amely know-how elemeket és esetenként szerzői jogi, szabadalmi elemeket is tartalmaz.

 

Az átadó a független átvevő számára biztosítja védjegyeinek, üzleti megoldásainak használatát és termékeinek forgalmazását, valamint egyéb tárgyi eszközöket és immateriális javakat juttat az átvevőnek, továbbá képzési lehetőségeket nyújt. Az átvevő tipikusan egy saját üzlethelyiséggel rendelkező vállalkozás, amely vállalja, hogy az átadó védjegye alatt, annak irányítása alapján nyújt szolgáltatásokat.

 

A franchise olyan rendszer, amelyben az eszmei vagyonrészek – elsősorban a védjegy, a know-how, vagy akár a szerzői jogok és szabadalmak – gyakran sokkal fontosabbak, mint a fizikai vagyontárgyak. A védjegy értékének megteremtése az átadó feladata, ugyanakkor az átvevők is növelik a márkavagyont. Az alapmárka – a bolt neve, sok esetben maga a cégnév – köré termékcsaládot lehet létrehozni.

 

A franchise azért előnyös, mert olyan kockázati befektetést jelent, amely ugyanakkor nem eredményezi a tevékenység feletti ellenőrzés teljes hiányát. Az átadó könnyebben építheti ki értékesítési láncolatát, mintha csak a saját forrásaira támaszkodna. A franchise díjak (belépési díj, forgalmi jutalék, marketingre fordított költség-hozzájárulások) is jelentős jövedelmet jelenthetnek a kiterjedt hálózattal rendelkező átadók számára.

Az átadó számára továbbá azért előnyös ez a megállapodás, mert ezáltal mentesül a szükséges engedélyek beszerzése és egyéb adminisztratív teendők alól, a nagyobb helyismerettel, tapasztalattal rendelkező átvevő ugyanis könnyebben eligazodik. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy az átadónak nem kell felelősségbiztosítást kötnie, ez az átvevő kötelessége.

 

Másik előny lehet az átadó számára, hogy úgy tesz szert haszonra, hogy közben a kockázatokat áthárítja az átvevőre. A megállapodásban rögzíthetik ugyanis azt, hogy átvevő tudomásul veszi: az átadó nem garantálta a tevékenység sikerességét. Emiatt később nem léphet fel az átadóval szemben.

 

Az átvevő a hagyományos munkavállalóknál jóval érdekeltebb az üzlet sikeressé tételében, mert közvetlen haszonra tehet szert az adott név használatával kapcsolatban. Az átadó ugyanakkor kevésbé felügyeli a mindennapi munkavégzését, ez nagyobb szabadságot ad. Az átadó szakértő irányítása pedig segíti az átvevőt az üzlet olyan szintre fejlesztésében, amelyre egymaga talán soha nem lett volna képes. Nemcsak az alapításkor részesül átfogó támogatásban, hanem az adott üzleti tevékenységben megvan a lehetősége a kapcsolatai kiépítésére, bővítésére.

 

Nem utolsó sorban a fogyasztó is jól jár, mert megszokott árukhoz, szolgáltatáshoz jut hozzá, a közös, nagy volumenű beszerzés általában a kedvezőbb árakban is tükröződik.

 

A franchise-t külön jogszabály nem szabályozza, a franchise szerződés pedig meglehetősen szerteágazó, ezért érdemes szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd közreműködését kérni.

 

A franchise „zászlóshajója” a jó védjegy. Ezért a védjegy kiválasztására különös gondot fordítson, aki ilyen vállalkozáson töri a fejét. Az alapos professzionális nemzetközi védjegykutatás szinte elengedhetetlen

 
VédjegyAndras Pintz