Miért fontos a védjegy?

Azért rendkívül fontos a védjegy, mert egy grafikailag ábrázolható megjelölés, amely jogi oltalmat és ez által kizárólagos jogosultságokat biztosít a védjegy jogosultja számára, amely jogosultságok abszolút jellegű jogok, tehát mindenki másnak tartózkodnia kell ezen jogosultságok megsértésétől. A védjegyként védett megjelölések pedig részét képezik a különböző brandeknek, márkáknak. Eszközei a termékértékesítéseknek és a fogyasztók tájékoztatásának.

Miért érdemes szakértőhöz fordulnom védjegybejelentéskor?

Védjegybejelentésnél érdemes lehet szabadalmi ügyvivőt igénybe venni, aki segít az áruosztályok összeállításában és abban, hogy a megjelölést se a Hivatal ne utasítsa el, se pedig egy másik ne nyújton be felszólalást ellene. A profi munkához szükséges az előzetes tanulás és gyakorlat. Maga a bejelentés rendbe tétele sem olcsóbb, mintha minden rögtön jól lenne bejelentve. Szeretnék a szabadalmi ügyvivőkről tovább olvasni.

Mit lehet védjeggyel levédeni?

Oltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen.

Védjegyoltalomban részesülhetnek a következő megjelölések:

• szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is;

• betű, szám, ábra, kép, mintázat;

• sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;

• szín, színösszetétel, fényjel, hologram;

• hang, multimédia-megjelölés;

• mozgást megjelenítő megjelölés, pozíciómegjelölés;

• többféle megjelölés összetétele.

Hol és meddig érvényes a védjegy?

A területiség elve alapján a védjegyoltalom azon a területen érvényes, ahol bejelentésre került. A legtöbb országban a védjegyek a bejelentéstől számított 10 évig érvényesek és korlátlan alkalommal meghosszabbíthatóak.

Tudok-e szerezni védjegyet az egész világra?

Alapvetően nem. A védjegy territoriális jog, azaz mindig egy adott ország területére terjed ki az oltalom. Van lehetőség azonban arra, hogy a nemzetközi védjegybejelentés során egy bejelentéssel, egyetlen díjbefizetéssel, egy nyelven lehet bejelentést tenni több mint 120 országban. Szeretnék erről tovább olvasni!

Mit érdemes védjegybejelentés előtt csinálnom?

A védjegybejelentést megelőzően érdemes átgondolni, hogy milyen áru és/vagy szolgáltatásokra szeretnénk a védjegybejelentést megtenni. Továbbá a védjegybejelentés előtt érdemes megvizsgálni, hogy a bejegyzésre szánt védjegy mennyire új. Ennek segítségével feltérképezhető a tervezett védjegyhez hasonló, korábban bejegyzett védjegyek köre, így csökkenthető a bejelentéssel kapcsolatos kockázat. Szeretnék a védjegykutatásról tovább olvasni!

 Mi a védjegybejelentés folyamata?

A védjegybejelentés folyamatáról ide kattintva olvashat.

Ábrás vagy szóvédjegyet érdemes-e bejelentenem?

A szóvédjegy hátránya, hogy az olyan jelzések, amelyek leíró jellegűek és nincs megkülönböztető képességük, illetve amelyek általánosak az adott nyelvben vagy a kereskedelmi gyakorlatban, alkalmatlanok védjegyként történő bejegyzésre. Azt is fontos figyelembe venni, hogy más védjegyektől eltérő legyen a megjelölésünk. Legtöbbször egy ábra segíthet ezeket a problémákat kiküszöbölni, azonban egy ábrás védjegyet könnyebb is lesz megkerülnie egy későbbi bejelentőnek, mint egy szóvédjegyet. Arra is van lehetőség, hogy mindkettő opcióval élünk, de ez esetben ez két külön bejelentésnek fog minősülni.

Használnom kell-e a védjegyemet?

Igen. Fontos szempont a megjelölés kiválasztásánál és az árujegyzék összeállításánál, hogy a védjegyjogosult egy 5 éves türelmi időt kap a védjegy használatának megkezdésére, azt követően azon elemek, amelyek „feleslegesen” vannak az árujegyzékben, problémákat okozhatnak. A védjegyet tehát nem elég bejegyezni, azt ténylegesen használni is kell, mégpedig olyan formában és külalakkal, ahogy be van jegyezve, és az árujegyzékben szereplő összes áruval és szolgáltatással kapcsolatban. Az öt éves türelmi időt követően bárki megtámadhatja a védjegyet, arra hivatkozva, hogy a védjegyet nem használják, ez pedig végső soron az oltalom megszűnéséhez vezethet.

Használhatom-e a védjegyemet, mielőtt elfogadják lajstromozásra?

Igen, azonban, így jogi védelem, védjegyoltalom nem övezi a az elnevezést, emiatt érdemes minél hamarabb lajstromoztatni az általunk használt megjelölést.

Honnan tudhatom, hogy az adott szóra már létezik egy korábbi védjegy?

A védjegybejelentés kapcsán érdemes védjegykutatást csinálni, amelyet leginkább a különböző Hivatalok adatbázisaiban érdemes elvégezni. Ennek kapcsán olyan szakértőt megbízni, akinek van tapasztalata ilyen kutatásban és jól megtudja ítélni, hogy egy korábbi megjelölés mekkora eséllyel fog gondot okozni. Szeretnék a védjegykutatásról tovább olvasni!

Mi a különbség a cégnév és a védjegy között?

A kereskedelmi nevek között a legnagyobb gazdasági jelentősége a cégneveknek van. A cégneveket azonban semmiképpen sem szabad azonosítani a kereskedelmi nevekkel. A kérdés kapcsán ajánljuk figyelmébe cikkünket, amelyet ide kattintva elolvashat.

Mennyibe kerül egy védjegybejelentés?

A védjegybejelentés díja általánosságban a kiválasztott áru és szolgáltatás osztályok számától függ. Árajánlat kérése kapcsán azt javasoljuk, hogy írjon nekünk.

Mik azok az árujegyzékek?

Az árujegyzék, azoknak az áruknak, termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban az adott megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik.

Milyen hosszú egy védjegybejelentés?

Amennyiben Magyarország területére szóló nemzeti védjegyoltalmat szeretnének szerezni, a hivatali eljárás átlagosan 10 hónap alatt zajlik le. Lehetőség van különleges gyorsított eljárás kezdeményezésére is külön díjért, ekkor a védjegyoltalom akár 1,5 hónap alatt is megszerezhető. Az Európai Unió területén egy védjegy bejelentés átlagosan 4-6 hónap alatt, más országokban átlagosan 6-10 hónap alatt zajlik le.

Melyek a védjegybejelentés elutasításának legfőbb okai?

A védjegy nem lehet leíró jellegű és kizártak azok a megjelölések is, amelyek megkülönböztetésre nem alkalmasak. Így nem lehet olyan szavakból álló védjegyet bejegyeztetni, amely minőségre, mennyiségre, értékre, földrajzi származásra vagy egyéb jellemzőre utal. Szintén elutasításra kerülnek a megtévesztő megjelölések, közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző megjelölések, (pl. durva, obszcén szavakat, önkényuralmi jelképeket tartalmazó árujelzők), továbbá a rosszhiszeműen bejelentett megjelölések (amelyek más jogát csalárd szándékkal sértik).

Mikortól véd a védjegyem?

A védjegyoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - a lajstromozáskor keletkezik.

Hogyan tudok fellépni azzal szemben, aki a védjegyemet az engedélyem nélkül használja?

A védjegyoltalom kizárólagos jogot jelent a szellemi termék használatára, és a bírósági fellépés lehetőségét azzal szemben, aki a jogosult szerint visszaél a bejegyzett nevével. A jogérvényesítés első lépcsőjeként javasolt ügyvédi-ügyvivői levélben felszólítani a bitorlót, hogy hagyjon fel önként a bitorlással. Ha nem érkezik kedvező reakció a felszólító levélre, abban az esetben beindítható a polgári peres eljárás. Szeretnék erről tovább olvasni!

Mi az a felszólalás?

A védjegybejelentés meghirdetésétől számított három hónapon belül bejelentett kifogás a megjelöléssel szemben azon az alapon, hogy az más korábbi iparjogvédelmi vagy személyhez fűződő jogába ütközik. A felszólalás díjköteles, és tipikusan korábbi hasonló védjegyek jogosultjai élnek vele.

Mit kell tudni a ® vagy a TM szimbólum használatáról?

A bekarikázott „R” betű jelentése: “Registered Trademark”. A regisztrált, lajstromozott védjegyet jelöli. Használata Magyarországon nem kötelező, de megengedett. Bejegyzés előtti használata azonban megtévesztő.

A TM jelentése: “Trademark”, a védjegyet jelöli. Elbírálás alatt lévő termékvédjegy jelzése, főleg az USA-ban.

Mi az a viszonylagos kizáró ok (relatív kizáró ok)?

Törvényben meghatározott olyan indok, amelynek megvalósulása esetén a megjelölés nem részesülhet oltalomban. A védjegyhatóság a lajstromozási eljárás során felszólalás alapján veszi figyelembe, a későbbiekben törlési eljárásban érvényesíthető. Viszonylagos kizáró oknak számít, ha korábbi védjeggyel azonos, illetve azonos árujegyzékkel rendelkezik, korábbi védjeggyel összetéveszthető, belföldön jó hírnevet élvező védjeggyel ütközik, más személyiségi, szerzői vagy iparjogvédelmi jogait sérti, más ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos.

Mi az elsőbbség?

Többnyire a védjegybejelentés dátumával megegyező nap, amely meghatározza a lajstromozott védjegy oltalmi idejének kezdő időpontját. Védjegyeknél 6 hónapig igényelhető az elsőbbség a Párizsi Uniós Egyezmény alapján, amely szerint, ha egy országban bejelentenek egy védjegyet, és ugyanezt 6 hónapon belül több más országban is bejelentik, akkor a legelső ország bejelentési napja lesz a védjegy elsőbbségi napja a többi országban.